Híreink
Egy különleges énekkari próba
Egy több évtizedes énekkari vezető munka után Steib Györgyné (Erzsike) bejelentette, hogy egészségi okból átadja jelképesen, az énekkarvezetői pálcát.
A bejelentés nem volt váratlan, de mindenki sajnálattal vette tudomásul a tényeket.
A meglepetés az volt, hogy az énekkari próbaterem, gyönyörűen átalakult egy éttermi fogadóvá és Erzsike, saját készítésű ételeivel lepett meg minket.
Az elején rövid visszaemlékezés következett, sok felkészülés, énekek, dalok begyakorlása, a különböző fellépésekre, szereplésekre,
méltó színvonalas műsorok előadása, maradandó élmény marad mindenki számára.
Arra kért mindenkit, hogy ez az összejövetel ne búsan, hanem vidáman könnyek nélkül legyen emlékezetes.
Ez majdnem sikerült is. Búcsúzóul levezényelte a legkedvesebb dalainkat, ahol a szemekben felcsillant az őszinte tisztelet párája.
Ezután felkérte Flaskárné Sármány Máriát, aki addig is alkalmanként helyettesítette, hogy vezesse tovább az énekkart.
A végén egy kis ajándékkal és egy violinkulcsos díszítésű tortával köszöntük meg a közös éveket és munkát.
Köszönjük Erzsike!
2021. 08. 20.
A Felvidékről Kitelepítettek Emlékművének avatása az Államalapítás ünnepén
A sok munka, tervezés, szervezés és a pandémia miatti várakozás után a mai napon sikerült felavatni a Felvidékről Kitelepítettek Emlékére
állított alkotást. Evvel méltó emléket állítva a kitelepített családok szülőföldjének elvesztésében.
Az Államalapítás ünneplése a bonyhádi római katolikus templomban ünnepi szentmisével kezdődött, Pásztor Gábor atya celebrálásával kezdődött.
Ezt követte Művelődési központban elsőként, Szvorák Katalin Kossuth és Liszt-díjas népdalénekes, előadóművész, aki dal-csokrával mutatkozott be.
Ünnepi köszöntőjével a város polgármestere, Filóné Ferenc Ibolya folytatta a műsort, aki külön méltatta az emlékmű létrejöttének meghatározó állomásait.
A folytatásban az emlékmű mellet Farkas Béla tárogatóművész zenéjével szórakoztatta a jelenlevőket.
Ezt követően ismételten Szvorák Katalin énekelt, majd Potápi Árpád János országgyűlési képviselő, Nemzetpolitikáért felelős államtitkár
köszöntötte a jelenlévőket majd történelmi átvilágításba helyezte az emlékmű megvalósításának jelentőségét.
A szobor leleplezését, Potápi Árpád János országgyűlési képviselő, Filóné Ferenc Ibolya város polgármestere,
valamint Kolozsiné Gergely Cecília a Felvidékiek Egyesülete elnöke tette meg.
Ezt követően az egyházi méltóságok megáldották az emlékművet, Aradi András evangélikus esperes,
Mészáros Zoltán református lelkész és Pásztor Gábor nyugalmazott katolikus plébános.
A szobor alkotóinak bemutatása következett Szalay Péter tervező, projekt vezető Rozovics Éva Tervező, Makai Eszter projekt koordinátor,
Molnár Ádám, Kun Tamás Pál - 3D grafikus, Nagy Károly szobrász bronz öntő, kivitelező.
Majd ismételten Szvorák Katalin következett, dalaival emelte a műsor színvonalát.
A koszorúzás következett Farkas Béla tárogató játéka közben a város vezetői, meghívott külföldi,
belföldi vendégeink és egyéb szervezetek elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
Az emlékmű avatás végén a Felvidékiek Egyesületének kórusa énekével zárult az ünnepségünk első része.
Folytatásban Kindl Gábor által készített „Elindultunk valahová” című film bemutatója következett,
ahol a még élő kitelepített felvidékiek átélt visszaemlékezéseit láthattuk.
Filmvetítést követően egy közös ebéddel zártuk ünnepségünket.
2021. 08. 12.
Vezetőségi ülés
Helye: Perczel Kúria Felvidéki szoba.
Jelen vannak:
-
- Kolozsiné Gergely Cecília
- Pállné Széplaki Laura
- Gergely Lajos
- Bajkai Erzsébet
- Lazetta Gyuláné
- Lévárdi Mária
- Esemény plakátozása, meghívók küldése.
Felvidékről Kitelepítettek Emlékére emlékmű felavatása
[ A meghívó megnyitható teljes képernyőn is. ]
2021. 08. 01.Bonyhádon járt az "Országjáró Szombat Délután"
A műsor beharangozója szerint "az Országjáró Szombat délutánban, olyan művészeket, zenészeket, képzőművészeket, lelkes civileket ismerhetnek meg a műsorban,
akik minden rezdülésükkel kötődnek szülővárosukhoz vagy falujukhoz, nemcsak hitet, lelkesedést és ihletet merítenek közvetlen környezetükből,
hanem alkotásaikkal, közösségformáló erejükkel építik és gazdagítják lakókörnyezetüket."
A Kossuth Rádió 2021. július 31-én szerkesztett műsor tartalmából:
"Bonyhádon felkutatjuk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornokának, Perczel Mórnak emlékeit.
Az egykori bonyhádi tanító Vörösmarty Mihály és az egykor itt tanuló Illyés Gyula nyomdokába eredünk.
Kiderítjük kik voltak a hőgyészek, sváb pacskert kötünk és felelevenítjük az ezen a vidéken új otthonra lelt bukovinai székelyek hagyományait is."
Alábbiakban a 2021. július 31-i műsorban elhangzott interjú leirata olvasható, a felvidékről kitelepítettek emlékművével kapcsolatban.
Ez az adás a Kossuth Rádió honlapján itt érhető el a felvétel napjától számított 60 napig.
[16:16:13]
Czifra Szilvia: És a folytatásban mi nem barangoltunk olyan messzire az országjáró kincsesláda helyszínétől.
Mert mi ugyan itt vagyunk a rendezvény téren, bár Gergely Lajos a Bonyhádi Felvidékiek Egyesületének vezetőségi tagja azt mondta,
hogy ezt már Kaszinó térnek nevezik. Miért is?
Gergely Lajos: Hát azért, mert először is - mielőtt még mondanám, üdvözlöm a rádió hallgatókat - tehát természetesen ez a rendezvény tér
nem rég lett felújítva, és a rendezvény téren belül itt egy kaszinó volt régen, amit a felújításkor rendbe raktak és ez a sarok a
kaszinó része volt. Így idekerült ez a kis emlékhelyünk, amiről majd később még beszélünk.
Itt van a Művelődési Központnak a szabadtéri színpadja, itt van ez a kis kaszinó téri Bisztró, egy kis emlékhely.
Csodálatos hely, csodálatos park.
Czifra Szilvia: Csodálatos virágok között éppen most helyezik el a kincsesláda tetejét. Most hajtják le kollégáim,
tehát az értéket visszük tovább. De hát itt zajlik minden fotónak a helyszíne, hiszen gyönyörű ez a kis park, csodálatos virágok vesznek
minket itt körbe, és Önök is gazdagították ezt a Kaszinó teret egy újabb emlékkel, egy újabb történelmi momentummal,
ami nem túl szívet melengető, de fontos, hogy ne felejtsük el.
Gergely Lajos: Pontosan így van. Gyakorlatilag az apáink, nagyapáink ki lettek telepítve felvidékről.
Mondhatnám, hogy Pozsonytól Ipolyságig minden honnan, rengeteg helyiségről és Tolna megye jelentős szerepet játszott ebben.
Ennek -ugye azt tudjuk- hogy a svábság meg jelentősen ki lett telepítve innen, erről a területről. Tehát mi, az őseink azok ezeknek a
helyére lettek betelepítve, és mi ennek egy emlék helyet alakítottunk itt ki a Kaszinó téren, egy kis emlékoszlopot.
Ahol egy kő oszlopon álló bronz felső rátéten egy Magyarországot ábrázoló kontúrokkal szemben egy Szlovákiát ábrázoló kontúrok
össze vannak egy csőszerű formába hozva. Oldalán rá van vésve egyszer a ’47-49, amely a kitelepítés időszakát jelképezi és az
oszlopon pedig a Trianonra emlékezve egy Nagy-Magyarország, ahol besatírozva a felvidék szerepel rajta.
Másik oldalon meg 2020. van, hogy ez jellemzi a Trianont, hogy a szobor állítás éve. Az a százéves Trianoni emlékre, a
„Felvidékről kitelepítettek emlékére”, mert sajnos az öregeink elmentek, nagyszüleink, szüleink.
Mi vagyunk itt, akik már - én is - itt születtek, Bonyhádon. Tehát ezek a dolgok ne legyenek elfeledve,
hiszen még a mai napig vannak sebek ebből kifolyólag - és az az én személyes élményem, hogy - sajnos sokan azt sem tudják,
hogy például miért van ez a vonat itt bent, ebben a csőformában -kis vonat. Hát azért, mert felvidékről vonattal jöttek.
Igaz, hogy mi nem batyuval, hanem öt vagonnal jöttünk, de ez már mellékes. Mindenki másképp élte meg ezt a kitelepítést.
Czifra Szilvia: Biztos, hogy augusztus 20-án, a város ünnepének apropóján is, amikor ennek az emlékműnek a felavatása lesz,
majd a történetek előkerülnek. Itt most egy picit idéztünk a múltból Gergely Lajos segítségével.
[16:19:45]