Híreink
Egyesületünk tagjai népviseleti bemutatón vettek részt
Énekkari kitekintés Kalocsán
Egyesületünk látogatást tett a kalocsai fő székesegyház és érseki palota értékeinek megtekintése céljából.
A közelmúltba felújított városközpont és vele együtt az egyházi építmények jelentős szerepet kapott a látványosság pozitív megítélésében.
Elsőként a barokk érseki központba látogattunk, ahol megtekintettük az egyház érseki kincstárának sokszínű gyűjteményét.
A Főszékesegyházba sétáltunk át, amely a magyar történelem egyik legrégebbi építménye. A mai formát az 1750-s évekre készült el. Fő látnivalók a főoltár, aranyozott szószék az óriási orgona, amelyen Liszt Ferenc is játszott.
Ezután az érseki palota keleti szárnyában voltunk, ahol az ország legnagyobb egyházi könyvtára található, ahol a vallási könyveken túl az élet minden területét érintő jelentős külföldi és belföldi kötetek találhatók. Külön kiemelendő az ősnyomtatványok, kódexek, bibliák köztük Luther Márton által használt, szignált biblia.
Az énekkarnak felejhetetlen élményt jelentett a tárlatvezetés és a látottak.
Énekkarunk a hajósi emléknapon járt
A Hajósi-Császártöltési Felvidékiek Kulturális Egyesülete által „A felvidéki kitelepítés 75. évfordulójának tiszteletére”,
rendezett megemlékezési ünnepségre, egyesületünk énekkara is meghívást kapott.
- Közreműködők:
- Hajósi Ifjúsági Fúvószenekar
- Hanolik Angéla
- Felvidékiek Egyesülete Bonyhád énekkara
- Bányai Gábor Országgyűlési képviselő
- Papp Szabolcs Ref. lelkész
- Váczi Attila
- Énekkarunk a megemlékezés műsorára az alábbi dalokkal készült:
1. Magyarország az én hazám, népdal Hoffmann Ödön feldolgozás.
2. A száműzött dala, Kunnos Endre szövegére
3. Szerető bús családok, Kitelepítési ének, szövegét írta: Méry Margit
4. Szerelmes a Nap a Holdba, népdal
Köszönjük Hirtné Umenhoffer Katalin egyesület vezető meghívását, valamint azt, hogy a közös múlt eseményei, ami összeköti a két egyesület tagjait, baráti kapcsolattá vált.
Emléknapi ünnepi beszéd
Az első vonatszerelvény indítása lett az emlékezés elfogadott dátuma. 1947. április 12-én indult el a Felvidékről, és
1949. június 5-ig több mint 76 ezer embert szállítottak át Magyarországra.
Egy kis áttekintést megérdemel az elűzött, számkivetett emberek meghurcolásának, szülőföldjük elhagyásának előzménye, történelme.
Az I. világháború elvesztése után, az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett. Számunkra hátrányos és érthetetlen erőszakos területi
szétmarcangolás következett be, ami máig megoldatlan kérdéseket vet fel.
Ez volt a TRIANONI diktátum. (1920.06.04.)
A II. világháború és annak is az elvesztése tovább súlyosbította az országhatáron túl rekedt magyarok helyzetét.
A csehszlovák hatalomban folyamatosan fontos szerepeket kapó Edvard Beneš, a magyarok és németek nélküli egységes szláv államot kívánta megteremteni.
1945. április 5-én meghirdették a kassai kormányprogramot, amelynek VIII. pontja a magyar és német népességet, kollektív háborús bűnösnek nyilvánította.
Bár a nagyhatalmak az egyoldalú kitelepítést nem támogatták, de a csehszlovák kormányzat többé kevésbé elérte célját.
Csehszlovákia mindent megtett, hogy a szudétanémeteket és magyarokat elűzze, állampolgárságuktól megfossza, az anyanyelv használatát,
a tanulást, kultúrát, állami alkalmazást korlátozza.
Aztán következett a megfélemlített magyarok erőszakos szlovákosítása, a reszlovakizáció.
Aki nem felelt meg vagy nem vállalta, azokat munkatáborba hurcolták, és a Szudéta területen szinte rabszolga módon dolgoztatták.
Ezek után a magyar kormány, a nagyhatalmak nyomására 1946. május 14-én elfogadta a lakosságcserét, ezzel is enyhíteni kívánták a
magyar ellenességet. Végül kevesebb szlovák hagyta el otthonát, mint amennyi magyart küldtek át a határon túlra.
Ennek ellenére Beneš, tovább kívánta folytatni a kitelepítést, de ezt Amerika nem engedte, közbelépett és így megszűnt a
kényszer kitelepítés, „lakosságcsere”. (1949.06.05.)
A csehszlovák kormány 1948. október 25-i törvényében, a hűségeskü letétele után visszaadta a magyar nemzetiségűeknek az ország állampolgárságát.
A reszlovakizációs nyilatkozatokat csak 1954-ben törölték el.
A szlovák parlament 2007. szeptember 20-án határozatban szögezte le, hogy a dekrétumból „eredő jogi és tulajdonviszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek, megváltoztathatatlanok”.
A magyar Országgyűlés 2012. december 3-i határozatában rögzítette, hogy szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a
Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarokról,
valamint azt is, hogy támogatja a kitelepítéssel kapcsolatos megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését.
Az Országgyűlés emellett kifejezte nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott időszakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.
Tíz év elteltével egyre szélesebb körben, külföldön és belföldön egyaránt elismert ünnepé vált április 12-e.
A mai ünnepségünkön mi is tisztelgünk az idekerült kitelepítetteknek, hogy idegen körülmények közt sikeresen beilleszkedtek az új helyük- és helyzetükbe. Nekünk leszármazottaknak kötelességünk emlékezni, és szót emelni a múltunk és őseink mellett, mert ha mi háborús bűnösök vagyunk, akkor mindenki az az egész világon.
Trianon 102 éve, 1920.06.04.
Kitelepítés: 75 éve, 1947.04.12.
Országgyűlés határozata: 2012.12.03. (86/2012. (XII. 7.)
Köszönöm, hogy meghallgattak!
Gergely Lajos
Meghívó
A Felvidékiek Egyesület Bonyhád sok szeretettel meghívja kedves tagjait és érdeklődőit az
évzáró közgyűlésünkre és azt követő emléknapi ünnepségünkre.
Időpont: 2022. április 12.
17:00 óra
Helyszín: Perczel-kúria
Napirendi pontok:
I. rész
- Énekkar előadása, felvidéki dalokból,
- vers,
- beszámoló az elmúlt időszak munkájáról, a jövő terveiről,
- beszámoló az egyesület pénzügyi helyzetéről, várható kiadásainkról,
- tagdíjak rendezése,
- egyebek.
Felvidékről kitelepítettek emléknapi ünnepi beszéd.
Koszorúzás a Völgységi Múzeum falán elhelyezett emléktáblánál.
Tisztelettel: az Egyesület vezetősége
Magyar-Lengyel Barátság napja
Egyesületünk küldöttsége részt vett a Magyar-Lengyel barátság napján rendezett megemlékezésen, koszorúzáson és azt követő előadáson a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban.
Felvidéki mesemondó verseny a könyvtárban
Bonyhádi Felvidéki egyesület 2022.03.23-án megtartotta a városi könyvtárral közösen a felvidéki mesemondó versenyét.
A kiírásnak megfelelően, a felvidéki mesékből készültek a diákok a versenyre.
A feszült verseny hangulat feloldására, először a Felvidéki egyesület énekkara, Felvidéki dalcsokrával hozta megfelelő hangulatba a kis versenyzőket.
Ezután meghallgatásra kerültek a mesék, amik csattanójuk révén tovább emelte a hangulatot.
A zsűri döntése közben, egyesületünk megvendégelte a diákokat és felkészítőiket egy kis süteménnyel, itallal, majd következett az eredményhirdetés.
A zsűri részéről Herczogné Sarlós Éva elmondta észrevételét és javaslatát a mesék előadásával, valamint az értékelésével kapcsolatosan.
Minden mesét mondó diák oklevelet és egyéb apróságot kapott, ezzel is elismerve, hogy megtanultak egy mesét.
Valamint a díjazottak egy-egy szép meséskönyvvel lettek jutalmazva.
A zsűri tagjai:
- Herczogné Sarlós Éva,
- Kolozsiné Gergely Cecília
- Márton Antal
3. helyezett: Komjáti Nikolett 7. osztályos tanuló: Az okos lány meg az obsitos című mesével.
2. helyezett: Csabai Nóra 3. osztályos tanuló: A zsugori tésasszony című mesével.
1. helyezett: Werner Fanni 3. osztályos tanuló: Az együgyű házaspár című mesével.
Külön díjas lett:
- Szénási Ákos 3. osztályos tanuló: A főtt tojásból kelt csirke című mesével.
Köszönjük a felkészítő pedagógusok és a zsűri munkáját!